–  Wayfinding rendszer? – kérdem én a leendő megrendelőtől.
– OK! De hova, és mit? – teszi fel a kérdést ő.

A wayfinding tervezés során először három dolgot kell alaposan megismernünk és megértenünk:

a megbízót; az embereket akiknek az üzenetek szólnak, vagyis a látogatókat, akikkel a megbízó kommunikál; és az adott környezetet, ahova a wayfinding rendszert tervezzük. Csak ezen ismeretek birtokában tudjuk pontosan meghatározni az elérendő célokat és a rendszer elemeit (ezek pontos helyét és az üzenetek tartalmát).

A három terület közül a legnehezebb feladat a látogatók megismerése, mert minden környezetben más és más. Sőt sok esetben különböző látogatói csoportokhoz kell igazodni, akiknek elég eltérő igényeik lehetnek. Például városi környezetben, tömegközlekedésben vagy egy parkban számítani lehet (külföldi) turistákra és helyi lakosokra egyaránt. Egy irodaházban az ott dolgozókon kívül gyakran jönnek vendégek. És vannak olyan épületek, mint például a kórházak ahol egyrészről nagyon pontos tájékoztatás kell nyújtani a kórházba érkező betegek és látogatóik részére, az ott dolgozó orvosok, ápolók és segítőik számára, de a beszállítók és az üzemeltetés dolgozói számára is. Ezt a helyzetet mar csak az bonyolíthatja még jobban,  ha nem egy épületről van szó, hanem egy épületegyüttesről.

Amikor a munkánkról beszélek sokszor elhangzik a kérdés, hogy kik a megrendelők?

A megrendelő lehet egy ember is, de inkább az a jellemzőbb, hogy egy szakértőkből álló csoport fogalmazza meg a wayfinding rendszer iránti igényeiket, ők követik nyomon a tervezési folyamatot, és a közös munka végén ők döntenek arról is mi fog végül megvalósulni.

A tipikus ügyfél általában az intézmény tulajdonosa, vagy egy beruházó – ingatlanfejlesztő cég vezetői. Az is előfordul (főleg már működő épületek esetében) az üzemeltetés felől merülnek fel igények a látogatóirányító és tájékoztató rendszer fejlesztésére.

Nagyon sok esetben építészek vagy belsőépítészek keresnek meg minket, mert az ő megrendelőjük tőlük várják a megoldást a wayfinding rendszerre is.

Minden esetben elengedhetetlen a közvetlen kommunikáció az építészekkel és a belsőépítészekkel, hogy biztosan olyan megoldások szülessenek, amelyek támogatják sőt erősítik az ők építészeti koncepcióját. 

Milyen helyeken van szükség wayfinding rendszerre?

OKTATÁS ÉS KULTÚRA
Főiskolák és egyetemek, múzeumok, kulturális központok, látogatói központok, állatkertek, akváriumok, várak, kastélyok

VENDÉGLÁTÁS
Hotelek és üdülőhelyek, fesztiválok, konferenciaközpontok

SPORT ÉS SZÓRAKOZTATÓIPAR
Arénák, stadionok, sport komplexumok, vidámparkok, színházak, mozik, fürdők, strandok

CÉGEK
Egyedi iroda signage-ek, ipari parkok, irodaházak, gyárak

KERESKEDELEM
Egyedi üzletek, hipermarketek, bevásárló központok

EGÉSZSÉGÜGY
Kórházak, egészségügyi komplexumok, kutató központok

KORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ÉS ÁLLAMI TULAJDONÚ TERÜLETEK
Önkormányzatok, állami és közigazgatási intézmények, közterületek, városrészek, negyedek, közterek, játszóterek

KÖZLEKEDÉS
Repülőterek, tömegközlekedés megállói, kikötők

Mire van szüksége a megrendelőnek?

Ahány helyszín, annyi féle igény van a különböző signage típusok variációjára. Az alábbi felsorolás csak egy támpont, hogy mik azok, amikre gondolni kell épületszignalizáció során, és szakértői segítséggel eldönteni, hogy az adott projekt látogatóit mely jelzések segítik leginkább a tájékozódásban.

Parkoló jelzések: fal- és padló grafikák, belógatott táblák, irányjelzők, szabályjelző táblák. Portál design: totem, pylon, világító felirat / logó megjelenés, zászló. Beltéri és kültéri irányitó jelzések. Helység azonosítók. Orientációs jelzések: például térkép. Az hogy ezek milyen módon valósulhatnak meg: anyaghasználat, rögzítés, stb. arról egy másik cikkben lesz szó bővebben.

A következő cikkben a design és az ember kapcsolatát vesszük górcső alá: hogyan alkalmazkodik a design az emberekhez? mit várnak az emberek a designtól? Hogyan kapcsolódik mindez a wayfindinghoz?

Elolvasom!

 

Ne maradj le legújabb híreinkről! Kövess minket!

FACEBOOK     INSTAGRAM     LINKEDIN